Április elején már előrevetítettük, hogy még több tízmilliárd forintos új uniós pályázati keretek várhatók, azóta pedig ezek egy részét már be is jelentették, ma pedig a nagy kép további elemeit mutatta be a Világgazdaság. A lap szerint összességében még legalább 80-90 milliárd forintos volumenben várhatók gazdaságfejlesztési pályázatok.

A mai cikk két fontosabb információja:

  • A forint gyengülése miatt az euróban érkező forrásokból több költhető el itthon forintban és ezen ok miatt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) legalább 40 milliárd forint összegben nyílhatnak meg új pályázati keretek
  • Ezen felül a GINOP 4-es (energetika) és 8-as (visszatérítendő források) prioritásának teljesítménye (a források lekötése) elmaradt az időarányos tervszámoktól, emiatt a keretek 6-6 százalékát is átcsoportosíthatják olyan népszerű fejlesztési tengelyekre, mint az 1-es (kkv-k versenyképességének javítása) és a 2-es (K+F+I). Ez a 6-6%-nyi forrásátcsoportosítás együtt több mint 45 milliárd forintot is kitehet.

A fenti két tételből tehát együttesen legalább 80-90 milliárd forintnyi új pályázati keret megnyitása várható (főként a GINOP 1-es és 2-es prioritásában) a következő fél-egy évben, de amint korábbi elemzésünkben rámutattunk: ezen felül még akár további százmilliárdos nagyságrendben várhatók pályázati keretek amiatt is, hogy a korábban pályázatokra kiosztott források mögötti projektek “bedőltek”, mert például az elszálló árak és munkabérek miatt nem tudják megvalósítani azokat.

A 2014-2020-as ciklusban az n+3-as szabály szerint a 2020-ig allokált forrásokat 2023 végéig lehet felhasználni, így tehát még van valamennyi idő ezen pályázatok kiírására, azok bírálatára és a projektek mielőbbi megvalósítására, igaz egyre jobban szorít ez az idő.

A lap megszólaltatta Essősy Zsombort, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatóját is, aki többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő, 2021-2027-es ciklusban a 4%-os gazdasági növekedés fenntartásához az a szemlélet segíthet, ha a legjobb vállalatokat segítenek még jobbá tenni és ehhez egy új, speciális támogatási forma is előjöhet majd. Ez a kombinált hitelek esetén az lehet, hogy a felvett kölcsön időközben vissza nem térítendő támogatássá alakul, ha az adott cég árbevétele és profitja a várt ütemben nő és közben a dolgozóknak is magasabb bért fizet (tehát feltételesen visszatérítendő támogatásról van szó és egy ilyen konstrukció kidolgozására már utasítást is adott egy minapi kormányhatározat).

Essősy egyébként úgy látja, hogy a Magyarországra nagyberuházásokat hozó multinacionális cégek mellett a 100-200 főt foglalkoztató, magyar tulajdonú vállalkozások lehetnek a 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklus nyertesei, feltéve ha kellően magas hozzáadott értékű termelést végeznek és lépést tartanak a régiós versenytársakkal a kutatás-fejlesztés és az innováció terén. Éppen ezért kulcsfontosságúak lesznek 2020 után a digitalizációt és a képzést célzó pályázatok, de azok a kisebb piaci szereplők, amelyek nem kellően hatékonyak, kénytelenek lesznek betagozódni a nagyobbak alá – fogalmazott a szakember a lapnak.

Forrás: https://www.portfolio.hu/