Új helyzetet teremtett a hazai versenyszférában, hogy 2020. január 1-jén hatályba lépett a közbeszerzési törvény módosítása. Mindenképpen üdvözlendő a változás, hiszen akár egy évvel hamarabb is megvalósíthatók lehetnek a részben pályázati pénzből finanszírozott fejlesztések, miután eltörölték a támogatott gazdasági szervezetek közbeszerzési kötelezettségét. Több ezer magyarországi cég, köztük számos hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás fejlődése, növekedése elől hárult el az akadály azáltal, hogy nincs többé az előbb 25, majd 40, végül pedig 68 millió forintos értékhatár.

Elvégre aki az elmúlt években szabad szemmel is látható beruházásra adta a fejét, azt kompromisszumokra kényszerítették a limitek, még akkor is, ha csak 30-35 százalékos támogatási intenzitás mellett jutott forráshoz. Bár a kutatás-fejlesztési projektek, illetve a kombinált termékek kivételt képeztek a közbeszerzés nyűgje alól, a gépvásárlások esetében megkerülhetetlen volt a legjobb esetben is 4-6 hónapig elhúzódó eljárás lefolytatása. Arról nem is beszélve, hogy ha volt menet közben valamilyen váratlan fennakadás, akkor ez az idő, ami a fejlesztés szempontjából pusztán hatékonyságromboló kényszerpihenő, akár a duplájára, 8-12 hónapra is könnyen felkúszhatott.

Ráadásul a múlt év végéig irányadó közbeszerzési kötelezettség árnyoldalaként előfordulhatott az is, hogy egy feldolgozóipari cég a megszokott német gyártmányú munkagép beszerzése helyett rákényszerült az 5-6 százalékkal olcsóbb, hasonló kínai berendezés megvásárlására, noha annak a működtetésében és a karbantartásában járatlan, s a termelési folyamatai is a másik, már bejáratott típusra voltak szabva. Mindez oda vezetett, hogy rengeteg kedvezményezett fújta le az ígéretes fejlesztését egyúttal a támogatásról is lemondva, csakhogy mentesüljön a közbeszerzési eljárással járó tortúrától. Vagyis a kötelezettség jó néhány esetben a hatékonyság rovására ment.

Ezzel szemben az új szabályozási környezet mellett a három ajánlat bekérése azért is jelent garanciát a valódi versenyre, mert senki sem túlárazott gépek beszerzésében érdekelt, sokkal inkább az ár/érték arány figyelembevételével a hiányzó eszközökkel elfogadható áron történő bővítésben, legyen szükség fröccsöntő szerszámra, lézervágóra vagy éppen megmunkáló központra. Mivel a komplex berendezések esetében gyakran 80-100 millió forint csak a támogatási rész, a fejlesztés teljes értéke pedig akár 200-300 millió is lehet, az érintett termelő-szolgáltató cégeknél mind-mind versenyelőnyt jelent az értékhatár eltörlése. Mert ha gyorsabban szállítja le a gyártó a kért gépet, annak összeszerelése és beüzemelése után már a beruházó cég is hamarabb teljesíthet megrendeléseket.

Lényeges elem továbbá az is, hogy a közbeszerzési rendszer változása visszamenőleges hatályú, tehát aki már a törvény módosítása előtt elnyerte a támogatást, de még nem használta fel azt, ugyancsak élhet a felsorolt előnyökkel. Vagyis annak a cégnek, amelyik még nem írta ki a közbeszerzési eljárást, vagy kiírta, de az ajánlattételi határidő még nem járt le, annak is elegendő lesz egyszerű beszerzés keretében három ajánlatot befogadnia ahhoz, hogy nyertest hirdethessen. Mindezek alapján adott a lehetőség a versenyszféra hazai tagjai előtt, hogy profitálhassanak a kedvező változásokból, ezáltal hatékonyabban működjenek, s érdemben növeljék a versenyképességüket.

 

Andorka Miklós

stratégiai igazgató, MAPI-csoport