Az EU-s források feloldásáról nyilatkozott Essősy Zsombor a hvg360-nak

Kamattámogatott hitelekre és foglalkoztatásjavításra mehet az uniós források nagy része. A programok jövőre pörögnek fel, hogy a 2026-os választásokra beérjenek a gyümölcsök.

„Ne figyeljenek oda arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok” – adott sorvezetőt saját politikájához Orbán Viktor a 2010-es évek elején. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter – ahogy amúgy is büszkén teszi – ebben is hivatkozhatna a főnökére, hiszen miközben gyakran hangoztatja, hogy az országnak tulajdonképpen nincs szüksége uniós forrásokra, azokat prímán képes pótolni a Keletről beáramló működő tőke, éppen a december vége óta újra elérhető uniós támogatásokból kívánja felpörgetni a gazdaságot.

Az Index portálon publikált írásában belengetett foglalkoztatásnövelő pályázatokat és támogatott vállalati hiteleket a tárcavezető nem a CATL vagy a BYD jüanjaiból tervezi fizetni, hanem a gazdaságfejlesztést és az innovációt szolgáló, uniós Ginop Plusz-keretből.

Az Európai Bizottság már hosszú évek óta forszírozza, hogy Magyarország minél nagyobb arányban támogatott hitelek formájában költse el a rendelkezésre álló vállalatfejlesztési forrásokat, a kormánynak folyamatosan küzdenie kellett azért, hogy vissza nem térítendő támogatásként adhassa tovább a pénzeket – emlékeztet Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. alapító-vezérigazgatója.

A hitelek egyik előnye, hogy ott banki szereplő is belép a folyamatba, ami automatikusan szigorúbb projektellenőrzést és -követést jelent, a másik pedig az, hogy a hitelből több vállalkozást lehet támogatni, nagyobb a multiplikátorhatás, azaz az adott összeg jobban fial a gazdaságban. A jelek szerint a brüsszeli elvárások találkoznak a jegybankár előéletű nemzetgazdasági miniszter elképzeléseivel.

A cégek nyilván jobban örülnek egy vissza nem térítendő támogatásnak, mint egy támogatott hitelnek, de ha utóbbi érkezik, akkor azt veszik igénybe.

A kamattámogatott hitel persze nem ingyenpénz, de a piacinál 5-6 százalékponttal kedvezőbb kamatozás 10 éves futamidő alatt 50-60 százalékos támogatási intenzitásnak felel meg.

Az elmúlt 20 év tapasztalatai alapján egy uniós költségvetési ciklusban (hét év plusz 3 esztendő a programok kifutási-elszámolási ideje) egyévi GDP 20-30 százalékát kitevő forrás érkezik Magyarországra, elsősorban beruházások finanszírozására. E pénznek csak mintegy fele marad helyben (mert a kedvezményezettek például importgépek beszerzésére is költenek), ez növeli a magyar GDP-t mintegy évi 1-2 százalékponttal – magyarázza Essősy Zsombor. Ez a plusz tavaly és tavalyelőtt hiányzott a gazdaságból.

A teljes cikk a hvg360 oldalán olvasható.

 

Ha tetszett amit olvasott, ossza meg ismerőseivel!

Telefon:

+36(20) 558 8803

Címünk:

1037 Budapest, Körtvélyes utca 15.

E-mail:

mapi@mapi.hu

A webhely szolgáltatásainak fenntartása, fejlesztése, valamint a felhasználói élmény fokozása érdekében ún. sütiket (cookie-kat) használ. A Webhely használatával Ön elfogadja az oldal sütikre vonatkozó összes aktuális irányelvét. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás